A patkó ereje elsősorban abban rejlik, hogy vasból készül, ezért régen azt gondolták, hogy hatásos a szellemek elűzésében. Korábban az állatokra törő rontás ellen használták. A vasat jó ideig nagyon nehéz volt megmunkálni, a jelentősége ezért is volt nagy. 

 

A patkót még ma is előszeretettel használják szerencsehozó tárgyként, a babona szerint védelmet is hoz. Gyakran megjelenik esküvői tortákon, de akár az autók elején, kulcstartóként vagy képeslapokon is. A hajósok is használják: kiteszik az árbocra, hogy a hosszú út szerencsés legyen, ne törjenek rájuk viharok, veszedelmek. Manapság taxikban is látni patkót. Állítólag annyira él a babona a hivatásos sofőrök körében, hogy ha nem is raknak be az autóba patkót, olyan rendszámot próbálnak választani, amiben szerepel a patkóformájú „u” betű. Patkókat vidéken még ma is fel lehet fedezni istállókon, kapukon. Fontos, hogy még mindig vasból kell, készülniük.

  

 

Ha végig gondoljuk, nem is olyan nehéz kitalálni, hogy azért tulajdonítottak védelmi erőt a patkónak, mert még a ló lábát is megóvja. Megmunkálása közben tűzbe teszik, de a lónak mégsem fáj, ha lábán hordja. Egykor a lópatkolósnak különös jelentősége volt, sokan féltek tőle, akadtak, akik csodálták. Ehhez adódott pluszban hozzá a hetes szám szerencsehozó ereje, ugyanis hét szeget vertek a patkóba, amikor felhelyezték a lovak lábára. Emellett önmagában a patkóformájú „u” alakhoz is védelmező erőt társítottak, mivel az szarvra is hasonlít. Ha pedig ezt bárhol kitették, az védelmező erővel bírt.

 

A patkó eredetileg pogány szimbólum volt, de a keresztények is átvették és kitették a házukra. Az „u”-ból idővel „c” betű lett, ami már Krisztust jelképezte. Manapság már a „v” betűt is használják a patkó megfelelőjeként. Szilveszterkor sok szerencse szimbólum mellett a patkónak is nagy szerepe van, gyakran jelenik meg tárgyakon a jel. Az aranyszínű patkó pedig megsokszorozza a szerencsét, mivel az arany önmagában is hordozza Fortuna erejét.