Az elvándorlás okai
A munkaerő elvándorlása egyáltalán nem újkeletű jelenség sőt, nem is csak a határon túli, hanem az országon belüli költözésekről is érdemes beszélni. A hazai munkaerőpiac ugyanis meglehetősen egyenetlen, mind a munkahelyek mennyisége, mind a minőség tekintetében. A főváros egyértelműen kiemelt szerepben van, ha az elérhető állások számát és a piac nagyságát vizsgáljuk, de sok dunántúli régióban is is remek lehetőségek kínálkoznak akár az ipari szektorban, akár más területeken. Ezeken a helyeken pedig az általános életszínvonal is érezhetően magasabb.
A Dunától keletre eső területeken ugyanakkor sokáig küzdöttek és küzdenek ma is a munkahelyek hiányával. Bár keleten is elindult egy egyértelmű felzárkózás, ma is sokan kénytelenek máshová áttenni székhelyüket a stabil megélhetés reményében. A költözés ugyanakkor egy nagyon nagy lépés, különösen ha ekkora távolságba történik, illetve egy új, egészen más élet felépítése sem a legegyszerűbb feladat, különösen ha valaki már családdal is rendelkezik. A kényszer ugyanakkor nagy úr és sokszor valóban nincs más megoldás.
Szerencsés esetben a határon belül is találhatók olyan munkalehetőségek, amik kiszámítható és megbízható körülményeket kínálnak, így akár ingázással vagy az országon belüli költözéssel is megszüntethető a munkahelyek hiánya. Nem ritka azonban az, hogy valaki ettől messzebbre tekint és inkább külföldön vállal állást, egy jobb élet reményében. E tekintetben
Németország munka palettája is kifejezetten releváns, hiszen sok magyar veszi az irányt a nem oly távoli nyugati ország felé.
Miért éppen Németország?
A legújabb kori statisztikai adatok szerint a környező országok és a magyar munkavállalók viszonylatában egyértelműen Ausztria és Németország érdemel említést, hiszen előbbiben nagyjából 130.000, míg utóbbiban nagyjából 200.000 magyar állampolgár dolgozik ma is. Ausztria szomszédos elhelyezkedése persze abszolút indokolttá teszi, hogy a külföldön állást keresők célpontja legyen, sokan ráadásul akár ingázással is meg tudják oldani a munkavégzést, ami egészen kényelmes és élhető körülményeket teremt. Németország munka kínálata ugyanakkor már távolra vezet.
Bár a német határ sem helyezkedik el túlságosan messze tőlünk, ez esetben már nem szomszédos országról beszélünk, így a németországi munka jellemzően a költözéssel is együtt jár. Az építőiparban vagy más szakmunkák esetén persze akár a projekt alapú munkavégzés is megoldható, ami csak korlátozott idejű kint tartózkodást igényel, de a többség számára csakis költözéssel kivitelezhető a külföldi munkavégzés.
Az eddigi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy Németországban nem csak dolgozni, de élni is jó, hiszen a kinti munkavállalók jelentős része hosszabb távon is külföldön marad, akár ott alapít családot vagy épít fel egy szép karriert. Az itt elérhető bérek és a jellemző munkahelyi körülmények, illetve a munkáltatói hozzáállás ezt mind lehetővé teszi. Ez természetesen
Ausztria munka felhozataláról is elmondható, így egyértelmű, hogy e két nyugati ország miért is vált a kivándorló munkaerő elsőszámú célpontjává.
Milyen állásokat kínál Németország?
Németország munka térképe rendkívül színes, külföldi munkavállalóként ugyanakkor nem feltétlenül minden álláshely jelent releváns opciót. Értelemszerűen sokat jelent a képesítés, illetve a nyelvtudás is, hiszen az elérhető állások mennyisége és milyensége ezen is múlik. Sok munka akár nyelvtudás nélkül is végezhető, de a hosszabb távú és nagyobb volumenű karrier felépítése érdekében mindenképpen érdemes jól megtanulni a nyelvet, hiszen ez a mindennapi életünk szempontjából is elkerülhetetlen.
Németország munka palettáján a külföldi munkavállalók is sok különböző területen helyezkednek el, melyek közül sok esetben az építőipar, a szakmunkák, a turizmus és vendéglátás vagy éppen az egészségügy jelentik a jellemző választást. Ezen belül sok különböző munkakör érhető el, az ezekhez kapcsolódó bérek és a munkakörülmények pedig szinte kivétel nélkül jobbak, mint itthon az ugyanolyan pozíciókban. Így talán könnyebb megérteni azt is, hogy sokan miért döntenek a külföldi munka mellett.
A jövőbeli tendenciákat persze nehéz lenne pontosan meghatározni. Egyelőre az látszik, hogy a hazai munkaerőpiac is egyre több jó lehetőséget kínál és a bérek is növekednek, a gazdasági helyzetből fakadó nehézségek és a bérek reálértékének csökkenése ugyanakkor kedvezőtlen munkaerőpaici légkört teremt. A változás egy rendkívül üdvös előrelépés lenne, de addig egyáltalán nem zárható ki az, hogy a munkavállalók egy jelentős rétege továbbra is külföldi munkában gondolkodjon.