Miért eszünk Márton napon kiflit?

Főoldal
Érdekességek
Miért eszünk Márton napon kiflit?

Miért eszünk Márton napon kiflit?

Libás titkok és érdekességek az ismert legendákon túl
Fotó: http://oboi-dlja-stola.ru

Azt talán már mindenki tudja, honnan ered maga a Márton-napi libakultusz (ha mégsem, itt elolvashatja), de ezen túl is rengeteg érdekesség kapcsolódik a november 11-i ünnephez.
- Nem csak a kényszertömés, de a hízott libamáj felédolgozása is be van tiltva többek között Ausztria egyes tartományaiban, Németországban, Csehországban, Dániában, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Izraelben és az USA több államában.
- A libamájnak, mint ételnek a története Egyiptomig (Kr.e. 2500) nyúlik vissza
- A hízott libára történő első írott utalás Kr.e. 500-ból a görög Cratinus tollából származik, aki előszeretettel írt verseket a konyhaművészetről
- Az ókori Rómában szintén divatos étek volt a libamáj. Latin neve iecur ficatum, ami az iecur (máj) és a ficus (füge) szóösszetételből alakult ki. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy fennmaradt egy feljegyzés Marcus Gavius Apicius római gurmandról, aki szárított fügével „tömte” libáit, hogy a májuk nagyobbra nőjön.
- Magyarország világelső a hízott libamáj előállításában.
- Ausztriában is hatalmas kultusza van a libának, Márton-nap környékén minden magára valamit is adó étterem ott is felveszi a kínálatába a libás ételeket.
- Egységes recept ugyan nem létezik, de Márton-napkor sok helyen édes kiflit is szokás sütni. A kifli állítólag török közvetítéssel került Bécsbe, innen pedig Franciaországba. Az evangélikusok Márton-napkor sütötték a gyerekeknek.
- A Márton-napi liba az időjárást is megjósolta. Ha a mellcsontja fehér volt, akkor havas télre kellett számítani, ha barna, akkor saras, vagyis enyhe tél következett.
- A Karib-Tengerben van egy Szent Márton sziget, ami nevét onnan kapta, hogy Kolombusz Kristóf éppen november 11-én lépett a földjére.